top of page

Amikor a fényképezés új szemmel kezdte nézni a világot – különleges kiállítás nyílt Bécsben

Szerző képe: Helga Vízer
Helga Vízer
35 perccel ezelőtt
5 perc olvasás

Egy rövid hajú nő cigarettával a kezében, egyenes tekintettel néz a fényképezőgépbe. Nincsenek romantikus díszletek, lágyító fények vagy idealizált vonások. Csak egy ember, egy pillanat és egy egészen újfajta látásmód. Közel száz évvel később ez a portré fogadja a bécsi Leopold Museum új fotográfiai kiállításának látogatóit.

2026. november 13-án nyílt meg a NEU. SACHLICH. – Az 1920-as és 1930-as évek fotográfiája című kiállítás, amely 219 fényképen, 56 alkotó munkásságán keresztül mutatja be, hogyan változtatta meg a két világháború közötti időszak a fényképezést – és vele együtt azt is, ahogyan a világra tekintünk.


Látogatók a NEU. SACHLICH. kiállítás bejáratánál
Látogatók a NEU. SACHLICH. kiállítás bejáratánál. | Fotó: Bánhalmi Norbert

A kiállítás lényege: 219 fénykép, 56 alkotó és egy új látásmód. A Leopold Museum a két világháború közötti fotográfia fordulatát mutatja be.

A tárlat nem csupán a fotográfia történetéről mesél. Egy olyan korszakot idéz fel, amikor az emberek a háború pusztítása után újra megpróbálták megtalálni a helyüket a világban. Megváltozott a társadalom, a technika, a divat, a városok élete, és mindez a fényképeken is megjelent.


Amikor már nem akarták szebbé tenni a valóságot

A 20. század elején a művészi fényképezés még gyakran a festészetet próbálta utánozni. Lágy kontúrok, gondosan megkomponált jelenetek, romantikus hangulatok jellemezték a képeket.

Az első világháború után azonban egyre több fotográfus fordult el ettől a világtól. Úgy gondolták, a fényképezésnek nincs szüksége arra, hogy más művészeti ágakat utánozzon. Saját eszközei vannak, és éppen ezek teszik különlegessé.


A németül Neue Sachlichkeit néven ismert új tárgyiasság képviselői a világot pontosan, világosan, a maga valóságában szerették volna megmutatni.

Egy növény levele, egy gyár gépsora, egy munkás arca vagy egy egyszerű használati tárgy ugyanolyan érdekes témává válhatott, mint korábban egy gondosan megrendezett műtermi portré.

A fénykép többé nem csupán szép akart lenni. Meg akart mutatni valamit.


Arcok, amelyek mögött egy egész társadalom látható

A kiállítás egyik különösen érdekes része a portréfotográfia átalakulását mutatja be.

August Sander német fotográfus arra vállalkozott, hogy fényképein keresztül megörökítse korának társadalmát. Nem kizárólag hírességeket vagy tehetős megrendelőket fényképezett. Munkások, művészek, hivatalnokok, parasztok és a mindennapi élet szereplői egyaránt helyet kaptak képein.

A 20. század emberei című monumentális sorozatának különlegessége éppen ebben rejlett: mindenkit ugyanolyan figyelemmel és méltósággal ábrázolt.


Sander egyik legismertebb felvételén Anneli Strohal, a kölni rádió fiatal munkatársa látható. Rövid frizurája, cigarettája és magabiztos tekintete egy egész korszak jelképévé vált.

A portré ma is meglepően modernnek hat.

Talán azért, mert nem egyszerűen azt mutatja meg, hogyan nézett ki valaki 1931-ben, hanem azt is, hogyan szeretett volna megjelenni a világ előtt.


A Die Bühne címlapja és portrék a kiállításon
A Die Bühne címlapja és portrék a kiállításon. | Fotó: Bánhalmi Norbert

Az új nő, aki már a fényképezőgép mögött is ott állt

Az 1920-as években a nők társadalmi szerepe is jelentősen átalakult.

A rövidebb ruhák, a bubifrizura, a sportolás és az önálló munkavállalás egy új életforma jelképei lettek. A korabeli magazinok és filmek egyre gyakrabban mutattak be független, dolgozó, magabiztos nőket.


A változás azonban nemcsak a fényképek szereplőin volt látható.

Egyre több nő vált maga is sikeres fotográfussá.

Trude Fleischmann, Grete Kolliner, Lotte Jacobi, Yva és más alkotók saját műtermeket vezettek, divatfotókat, portrékat, színházi és táncfelvételeket készítettek.

Munkáik nemcsak művészi szempontból voltak úttörők. Azt is megmutatták, hogy a fényképezés olyan terület lehet, ahol a nők önálló alkotóként és vállalkozóként érvényesülhetnek.


Bécs ebben a történetben különösen fontos szerepet játszott. Trude Fleischmann merész portréi és aktfelvételei például a korabeli társadalmi normákat is próbára tették.


Portrék és divatfotók a kiállítótérben
Portrék és divatfotók a kiállítótérben. | Fotó: Bánhalmi Norbert

Kiállítótér egy felnagyított kézfotóval
Kiállítótér egy felnagyított kézfotóval. | Fotó: Bánhalmi Norbert

Egy magyar művész, aki a látás új lehetőségeit kereste

A kiállítás magyar szempontból is tartogat fontos kapcsolódási pontot.

Moholy-Nagy László, a Bauhaus egyik meghatározó művésze egészen más oldalról közelítette meg a fotográfiát, mint az új tárgyiasság szigorú realizmusra törekvő képviselői.

Őt elsősorban az érdekelte, mire képes a fényképezőgép akkor, ha nem a megszokott módon használjuk.

Szokatlan nézőpontok, merész kivágások, fény-árnyék kísérletek és fotogramok segítségével olyan képi világot teremtett, amely a modern vizuális kultúrára is jelentős hatással volt.


1925-ben megjelent Festészet, fényképezés, film című könyve a Bauhaus egyik alapvető művévé vált.

Moholy-Nagy számára a fényképezés nem egyszerűen a világ rögzítését jelentette. Lehetőséget adott arra, hogy megtanuljunk másként látni.

Ez a gondolat ma, a digitális képek és a mesterséges intelligencia korában is különösen aktuális.


A Bauhausnak szentelt kiállításrész
A Bauhausnak szentelt kiállításrész. | Fotó: Bánhalmi Norbert

Amikor egy növény vagy egy gyárépület is műalkotássá válhatott

A portrékon túl a tárlat az új fotográfia számos más területét is bemutatja.

Karl Blossfeldt növényfelvételein a természet apró részletei szinte építészeti formákká alakulnak. A felnagyított rügyek, szárak és levelek olyan szerkezeteket tárnak fel, amelyeket szabad szemmel talán észre sem vennénk.


Albert Renger-Patzsch az ipari világban és a hétköznapi tárgyakban fedezte fel ugyanezt a különleges szépséget.

Gyárak, gépek, üvegáruk és épületszerkezetek kerültek a képek középpontjába.


A divatfotográfia is új korszakba lépett. A fényképek fokozatosan átvették a divatillusztrációk szerepét, a magazinok pedig egyre fontosabb felületté váltak a fotográfusok számára.

Érdekes felismerni, hogy a mai reklámfotózás, divatfotózás és építészeti fényképezés számos vizuális megoldása éppen ebben az időszakban alakult ki.


Felnagyított növényfotó a kiállítótér bejáratánál
Felnagyított növényfotó a kiállítótér bejáratánál. | Fotó: Bánhalmi Norbert

Ipari és technológiai témájú fényképek a tárlaton
Ipari és technológiai témájú fényképek a tárlaton. | Fotó: Bánhalmi Norbert

Építészeti fényképek a tárlaton
Építészeti fényképek a tárlaton. | Fotó: Bánhalmi Norbert

Tárgyfotók és korabeli reklám a kiállításon
Tárgyfotók és korabeli reklám a kiállításon. | Fotó: Bánhalmi Norbert

Bécs már egyszer találkozott ezzel a forradalommal

A mostani kiállításnak különleges bécsi előzménye is van.

1929-ben Stuttgartban rendezték meg a legendás Film und Foto kiállítást, amely a modern fotográfia egyik legfontosabb nemzetközi eseményévé vált.

A tárlat 1930-ban Bécsbe is eljutott, ahol a mai MAK, az Osztrák Iparművészeti Múzeum elődjének épületében mutatták be.

Az esemény hatása több osztrák fotográfus munkásságában is megjelent.


Közel egy évszázaddal később a Leopold Museum most ismét lehetőséget ad arra, hogy Bécs közönsége megismerje ezt a meghatározó korszakot.

A kiállítás külön értéke, hogy a fényképek mellett korabeli fotókönyvek, folyóiratok és fényképezőgépek is segítenek megérteni a modern képalkotás megszületését.


A Die Form folyóirat kiállított lapszámai
A Die Form folyóirat kiállított lapszámai. | Fotó: Bánhalmi Norbert

Egy korszak, amelynek a történelem vetett véget

A modern fotográfia történetének ez a fejezete azonban nemcsak a művészi szabadságról és az új lehetőségekről szól.

A nemzetiszocialisták 1933-as németországi hatalomátvétele, majd Ausztria 1938-as bekebelezése tragikus fordulatot hozott.

Számos fotográfusnak el kellett hagynia hazáját. Sokan elveszítették műtermüket, munkalehetőségeiket, gyűjteményeiket. Másokat üldöztek, deportáltak vagy meggyilkoltak.

A modern fotográfia újító gondolatai közül ugyanakkor a diktatúra több vizuális megoldást saját propagandájának szolgálatába állított.

A kiállítás ezt az ellentmondást sem hallgatja el.

A képek így nemcsak egy művészeti irányzat fejlődéséről, hanem egy egész európai korszak reményeiről, társadalmi változásairól és tragédiáiról is mesélnek.


Miért érdemes megnézni?

A NEU. SACHLICH. azok számára is érdekes lehet, akik nem foglalkoznak hivatásszerűen fényképezéssel.

A tárlat képei ismerős dolgokat mutatnak: arcokat, tárgyakat, épületeket, növényeket, mozdulatokat. Mégis arra késztetnek, hogy egy kicsit tovább nézzük őket.

Mert ami ma természetesnek tűnik egy portréban, egy magazinfotóban vagy egy reklámképen, az száz évvel ezelőtt sokszor radikálisan újnak számított.

A Leopold Museum kiállítása arra emlékeztet, hogy a fotográfia története nemcsak a fényképezőgépekről szól, hanem arról is, hogyan változik az ember tekintete.

És talán éppen ez a legérdekesebb benne: miközben egy száz évvel ezelőtti világot nézünk, a sajátunkat is egy kicsit másként kezdjük látni.


Hasznos információk

Kiállítás: NEU. SACHLICH. – Fotografie der 1920er- und 1930er-Jahre

Helyszín: Leopold Museum, MuseumsQuartier, Museumsplatz 1, 1070 Bécs

Látogatható: 2026. november 13. – 2027. február 28.

Nyitvatartás: Hétfőn és szerdától vasárnapig 10:00–18:00. Kedden zárva. Ünnepnapokon eltérés lehetséges.

További információ: Leopold Museum

A kiállítás kurátorai Hans-Michael Koetzle, Dominik Papst és Aline Marion Steinwender. A tárlat neves európai gyűjteményekből és magántulajdonból származó alkotásokat is bemutat.

A Bécsi Szelet egy kíváncsi, közvetlen és gondosan szerkesztett online magazin, amely Bécs sokszínű világát hozza közelebb hozzád.

Programokat ajánlunk, elmerülünk a város kulturális és művészeti életében, megismerjük az itt élők történeteit, és megmutatjuk kedvenc kávézóinkat, izgalmas gasztroélményeinket. Városi és virtuális sétákra, Bécs környéki kirándulásokra hívunk, miközben a divat, az életmód, a sport és a feltöltődés is helyet kap nálunk.

 

Magyarul és németül mesélünk Bécsről, az itt élő magyar közösségről és mindarról, ami összeköt bennünket. Saját élményekkel, személyes találkozásokkal és kipróbált ötletekkel segítünk felfedezni a várost — akár most érkeztél, akár évek óta otthonodnak nevezed.
 

Nyitottak vagyunk az új nézőpontokra, és a te történeteidre is kíváncsiak vagyunk. Van egy kedvenc helyed, egy jó programötleted vagy egy történeted, amit megosztanál?

Írj nekünk, és felvesszük veled a kapcsolatot!

// Kapcsolat

Az üzenetét kézbesítettük

Köszönjük a feliratkozást

Bécsi Szelet | alapítva: 2023 | Trust Center

Telefon: +43 1 532 60 48
Cím: A-1010 Wien, Schwedenplatz 2

Kapcsolat: magazin.becsiszelet@gmail.com
Felelős szerkesztő: Vízer Helga

Bécsi Szelet Magazin logója
bottom of page